Gyorsmenü

FRISS HÍREK, INTERJÚK
(régebbi bejegyzések a Sajtó menüpont alatt)

> Főnix mozi
> Második alkalommal volt Családnap Füzesgyarmaton
> Szombaton ismét Vadászmajális volt a Tanács Erdőben
> Füzes Fesztivál 2012 - Árusok jelentkezési lapja
> Foltvarró csoport Füzesgyarmaton
> A zenéléstől a bőrművességig – Interjú Lukács Zsolttal
> Az édesanyákat ünnepelték az Életet az éveknek nyugdíjas klubnál
> 2012. 04. 26-ai Testületi ülés
> Majális Füzesgyarmaton (galériával)
> Blanckenstein család
> Bonyhay Benjámin (1805 - 1885)
> Letették az alapkövét a Lovas Turisztikai Centrumnak (képekkel)
> Föld Napja a füzesgyarmati Óvodában (galériával)
> Május 11-ig még látható az Elképesztő Fotó és Rajz kiállítás
> Elkészültek a pihenőhelyek Füzesgyarmat és Szeghalom között
> Helyi Újság - Az Amondó
> Borbíró Lajos (1932 - )
> Füzesgyarmatra érkezett a Napsugár Bábszínház
> Szárnyat bontogat az aJna - Interjú
> A füzesgyarmati Református Egyház
> Megelevenítették Wass Albertet Füzesgyarmaton
> Felhívás-Vízellátó Rendszer fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása
> Elképesztő Fotó és Rajz Kiállítás április 20-tól
> Újra felcsendült a Tavaszi Hangverseny Füzesgyarmaton (videóval, galériával)
> Húsvéti záró rendezvény az Óvodában
> Mozgalmas Március a Hegyesi Kick-box SE Életében
> Márciusban aláírták a szerződést a kerékpárutak kiépítésére Füzesgyarmaton
> Zumba Füzesgyarmaton

Üdvözöljük településinformációs
weboldalhálózatunkban.
Jelenleg elérhető településeink:

• Békéscsaba
• Bucsa
• Debrecen
• Füzesgyarmat
• Gyomaendrőd
• Körösladány
• Mezőberény
• Monor
• Szeghalom
• Vésztő

Feltöltés alatt lévő települések:

• Berettyóújfalu
• Biharnagybajom
• Dévaványa
• Ecsegfalva
• Hódmezővásárhely
• Karcag
• Komádi
• Orosháza
• Püspökladány
• Tiszafüred
• Vésztő

Füzesgyarmat a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A hozzá legközelebb fekvő város Szeghalom, ami tőle déli irányban helyezkedik el. Így a megye legészakabbi városa Füzesgyarmat.

Füzesgyarmat - Békéscsaba 60Km
Füzesgyarmat - Debrecen 70Km

Buszmenetrend Füzesgyarmat
Vasuti menetrende Füzesgyarmat

Békés megye - Füzesgyarmat füzesgyarmati vállalkozások vállalkozók cégek civil szervezetek programok rendezvények hírek  akciók weboldal weboldal készítés domain regisztráció web tárhely mozi  térkép belföldi utazás Füzesgyarmat szállások portál FÜZESGYARMATI STRAND Kastélypark fürdő Kemping Gara hotel szálló termál thermál Füzesgyarmat infó - Füzesgyarmati Civil Szervezetek. Alapítvány, egyesület, klub, hír, infó, Szállás Füzesgyarmaton

Hegyesi János (1899 - 1992)

„Ne kutassátok, honnan jöttem,
Ki volt az ősöm, mit akarok,
Hát nem elég, hogy itt születtem,
Jöttem, láttam - s hogy magyar vagyok?”
(Az én kutyabőröm, 1942)

Hegyesi János 1899. október 18-án született Füzesgyarmaton. Szegény paraszti családból származott. Jó tanuló volt, szeretett olvasni, továbbtanult volna, de szülei nem engedhették meg maguknak, így hat osztály után munkába állt. Sokféle állást elvállalt. Volt iparos, borbélyinas, szabóinas, szolgagyerek, cséplőgépfűtő, kocsis. Szabóinasként megjárta Budapestet is, ahonnan másfél év múltán tért haza Füzesgyarmatra. 1917-ben katonának állt, majd mikor újra hazakerült, szántóvető-fuvarosként dolgozott tovább. Ekkor nősült meg, s született egy fia is, kemény munkával földet és egy kis telket is vett magának. Nem sokkal később, felesége megbetegedett, majd karácsony első napján, 21 éves korában meghalt, hátrahagyva férjét és akkor három és fél éves fiát. A felgyülemlett adósság miatt el kellett adnia újonnan épített házukat is. Újra Budapestre ment, ismét sokféle munkát kipróbált, mint a háziszolgaság, gyári futárkodás, mosogatás, takarítás. 1926-ban jött haza Füzesgyarmatra, útkaparó lett. 1930-ban újraházasodott, második feleségétől később három fia és egy lánya született. 
 1934-35-ben közérdekű cikkeket kezdett írni, majd megpróbálkozott első verseivel is. Néhány írását leközölték a környékbeli újságok, ami éreztette vele, hogy ez az a munka, ami hozzá legközelebb áll. Elmondása szerint nagy feltűnést keltett szabad hangvételű cikkeivel, hiszen közalkalmazott volt. Megismerkedett Sinka Istvánnal és Szabó Pállal, utóbbi miután átvette a Szabad Szó című lapot, külső munkatársává kérte fel Hegyesi Jánost. Első verseskötete megjelenése után egyre több emberrel ismerkedett meg, többek között Erdei Ferenccel, Darvas Józseffel, Féja Gézával és Tildy Zoltánnal. 
1942-ben a szeghalmi Péter András Gimnázium igazgatója, Nagy Miklós és tanár társai rávették, adja ki verseit könyv formájában, így jelent meg első kötete Zord időben címmel. Az 1956-os forradalom után olyannyira megverték, hogy korházba került. A lelki megalázottsággal telve születettek első lírai, fájdalmas versei a gyulai korház ágyán, melyek után majd’ húsz évig nem írt, visszavonultan élt Füzesgyarmaton.

„Én nem ütöttem soha meg embert,
Az állatokat is védtem, szerettem:
Kit kérdezzek, hogy felelni tudjon?
A sorsom mégis mért oly kegyetlen?”
(Meggyalázva, 1957)

1972-ben megjelent válogatott verseiből új kötete Feleljetek nekem címmel, amely pozitív fogadtatásra talált. Harmadik kötete, a Mért jöttem el? 1977-ben látott napvilágot. Nem csak verseit, de publicisztikai írásait is tartalmazza. Következő két kötetét, az Az utak őrét és a Rögös utakon 1985-ben és 1990-ben adták ki. Többször hívták más településekre író-olvasó találkozókra is.
1992. március 14-én hunyt el. Több százan voltak jelen temetésén. A Magyar Néppárt – Nemzeti Parasztpár saját halottjának tekintette, Füzesgyarmat díszpolgárává választotta, Vésztő-Mágoron pedig szobrot emeltek tiszteletére.

„No de majd csak eljön az is,
idejutok én magam is:
Elkísér majd pár sóhajtás
s megemleget néhány pajtás.”
 (Temetőben, 1975)

Politikai munkássága:

A második világháború éveiben elég vakmerő verseket írt. Tartotta a kapcsolatot Tildy Zoltán országgyűlési képviselővel, aki 1944 márciusában meghívta egy titkos értekezletre. A tervezett ellenállási mozgalom fegyveres megindításáról tárgyaltak, de a következő ilyen gyűlést megakadályozta az, hogy 19-én a németek megszállták Pestet, majd az egész országot. A felszabadulás után – Füzesgyarmat 1944 októberében szabadult fel – Erdei Ferenc unszolására minden előzetes felkészülés nélkül felszólalt az Ideiglenes Nemzetgyűlésen, Debrecenben, majd 1945-ben Békés megye képviselője és az ország jegyzője lett.

„Budapesten s a Dunántúlon még dörögtek az ágyúk, mikor Debrecenben már az új Magyarország megszületésének bizonyosságában összehívták az Ideiglenes Nemzetgyűlést. A felszólalók között talán a legtöbb tapsot egy aprótermetű parasztember kapta: az egykori híradás szerint harminchétszer szakította meg tetszésnyilvánítás a beszédjét. Jóformán senki sem ismerte, maga sem tudta pontosan, kinek a hívására került oda, a szót is, – hogy a Nemzeti Parasztpárt nevében beszéljen – csak vonakodva vállalta. Annyira sikeres volt a beszéde, hogy további feladatok vállalására kérték. Maradt is a magas politikában, még négy és fél esztendeig. Földet osztott, képviselőnek választották, pártigazgató és panasziroda vezetője lett, meg az országgyűlés jegyzője. Pártja, választói, sőt az egész magyar parasztság teljes bizodalmát bírva. S mikor vége lett a koalíciós korszaknak, hazament falujába. Várta még bizonyára sokáig, hogy újra hívják. A hívás nem jött, maradt hát. Kapálta a földjét, gondozta a szőlőjét. Azt teszi most is, kilencvenedik esztendejében járva. (…)” 
(részlet Czine Mihály írásából)

Megfogalmazott olyan gondolatokat, amelyek csak 1988-ban lett a magyar politika vállalt elve: bárhol él is a magyar, ugyanúgy a magyarság része, ahogy hazánkban élőek, és az országban minden nemzetiségnek ugyanolyan joga van, mint bármelyik magyarnak.
  Az 1956-os forradalom előtt megtagadta Rajk László és társai halálbüntetéséről szóló papír aláírását. Úgy vélte, hogy aki partizánként harcolt a fasisztákkal szemben, az nem lehet hazaáruló. Akkor okoskodónak titulálták, később mégis neki lett igaza: megállapították, hogy a kivégzettek mártírhalált haltak, rehabilitálták őket.
A forradalom idején Füzesgyarmaton Jánosi Marcell doktorral és Lakatos István tanácselnökkel megakadályozták, hogy felakasszanak embereket. Részt vett Békéscsaba Hazaszerető Ifjúságával együtt a 15 pont megírásában, mely követelte a szovjet csapatok kivonását az országból, a tragikus eseményekért felelősek bíróság elé állítását, az ÁVH megszüntetését, a sztrájkjog biztosítását, stb. Nem sokkal később pedig – inkább személyes bosszúból – gumibottal megverték, bordáját is törték. Ezután teljesen kiábrándult a politikai életből, visszavonult.
 

">Nemzet alapja a tiszta erkölcs<
 bölcs írónk mondta - de én is mondom:
Hiányát érzem s bár nem vagyok bölcs, -
ez a legnagyobb, legfájóbb gondom."
(Miért?, 1980)

Takács Erika, 2011. október 25.
 forrás: Helytörténeti Néprajzi Füzetek, Hegyesi János megjelent kötetei

Híreink

Megyei hírek, röviden