Gyorsmenü

FRISS HÍREK, INTERJÚK
(régebbi bejegyzések a Sajtó menüpont alatt)

> Főnix mozi
> Második alkalommal volt Családnap Füzesgyarmaton
> Szombaton ismét Vadászmajális volt a Tanács Erdőben
> Füzes Fesztivál 2012 - Árusok jelentkezési lapja
> Foltvarró csoport Füzesgyarmaton
> A zenéléstől a bőrművességig – Interjú Lukács Zsolttal
> Az édesanyákat ünnepelték az Életet az éveknek nyugdíjas klubnál
> 2012. 04. 26-ai Testületi ülés
> Majális Füzesgyarmaton (galériával)
> Blanckenstein család
> Bonyhay Benjámin (1805 - 1885)
> Letették az alapkövét a Lovas Turisztikai Centrumnak (képekkel)
> Föld Napja a füzesgyarmati Óvodában (galériával)
> Május 11-ig még látható az Elképesztő Fotó és Rajz kiállítás
> Elkészültek a pihenőhelyek Füzesgyarmat és Szeghalom között
> Helyi Újság - Az Amondó
> Borbíró Lajos (1932 - )
> Füzesgyarmatra érkezett a Napsugár Bábszínház
> Szárnyat bontogat az aJna - Interjú
> A füzesgyarmati Református Egyház
> Megelevenítették Wass Albertet Füzesgyarmaton
> Felhívás-Vízellátó Rendszer fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása
> Elképesztő Fotó és Rajz Kiállítás április 20-tól
> Újra felcsendült a Tavaszi Hangverseny Füzesgyarmaton (videóval, galériával)
> Húsvéti záró rendezvény az Óvodában
> Mozgalmas Március a Hegyesi Kick-box SE Életében
> Márciusban aláírták a szerződést a kerékpárutak kiépítésére Füzesgyarmaton
> Zumba Füzesgyarmaton

Üdvözöljük településinformációs
weboldalhálózatunkban.
Jelenleg elérhető településeink:

• Békéscsaba
• Bucsa
• Debrecen
• Füzesgyarmat
• Gyomaendrőd
• Körösladány
• Mezőberény
• Monor
• Szeghalom
• Vésztő

Feltöltés alatt lévő települések:

• Berettyóújfalu
• Biharnagybajom
• Dévaványa
• Ecsegfalva
• Hódmezővásárhely
• Karcag
• Komádi
• Orosháza
• Püspökladány
• Tiszafüred
• Vésztő

Füzesgyarmat a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A hozzá legközelebb fekvő város Szeghalom, ami tőle déli irányban helyezkedik el. Így a megye legészakabbi városa Füzesgyarmat.

Füzesgyarmat - Békéscsaba 60Km
Füzesgyarmat - Debrecen 70Km

Buszmenetrend Füzesgyarmat
Vasuti menetrende Füzesgyarmat

Békés megye - Füzesgyarmat füzesgyarmati vállalkozások vállalkozók cégek civil szervezetek programok rendezvények hírek  akciók weboldal weboldal készítés domain regisztráció web tárhely mozi  térkép belföldi utazás Füzesgyarmat szállások portál FÜZESGYARMATI STRAND Kastélypark fürdő Kemping Gara hotel szálló termál thermál Füzesgyarmat infó - Füzesgyarmati Civil Szervezetek. Alapítvány, egyesület, klub, hír, infó, Szállás Füzesgyarmaton

Hangfoglalás - 47 ezren a kiállításon

Véget ért vasárnap este minden idők legnagyobb közép-kelet-európai zenei kiállítása, a Hangfoglalás. A 3 napos eseményen végig hömpölygött a tömeg a standok között, és rengeteg gyermek illetve felnőtt próbálta ki a hangtechnikai berendezéseket és a hangszereket. A közönség kitűnő zenei programokat láthatott: óriási koncertet adott a Yellow Spots, az Intim torna Illegál és a Blind Myself is. A 3 nap alatt 47 ezren látogatták meg a SYMA Sport- és Rendezvényközpontot. - írja a hír6.hu

Már a pénteki nyitásnál rengetegen érkezetek a SYMA csarnokba, és ez a nézőszám jellemezte végig a Hangfoglalást. A standok között hömpölygött a tömeg: feltűnően sok család „hangfoglalt", a legkisebbeknél az elektromos dobok és a szintetizátorok vitték a prímet, az idősebbek inkább gitárt pengetve múlatták az időt, de sokan próbálták ki a dj-pultokat is. A szervezőknek nem kis fejtörést okozott utolsó napon a csarnokok kiürítése, mivel zárásnál még 6 ezer ember nézelődött, zenélt.
A 3 nap alatt 300 zenei eseményt rendeztek. Fergeteges koncertet adott a feldolgozásokkal is készülő Blind Myself és az őrült rockabilly-ben utazó Yellow Spots, de sok embert vonzott az Intim torna Illegál, a Beatrice és az Anti Fitness Club. A közönség olyan óriási zenészek hangszerbemutatóin ámulgatott, mint Nagy Ádám gitáros, Szappanos György basszusgitáros, Gerendás Péter vagy a Grammy-díjas kongás, Shango Dely. Egyedül Harcsa Veronika fellépése maradt el, aki egy kisebb baleset miatt kényszerült lemondania a koncertjét.
- Végre beérni látszik az a munka, amit az elmúlt 6-8 évben végeztük a zenélés jövőjéért – mondta el Andrásik Remo, a szervező Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkára. – Évek óta masszívan megjelenik több tízezer ember a Hangfoglaláson, idén ráadásul rekordot is döntöttünk a 47 ezres nézőszámmal. A szakma egyöntetű véleménye az, hogy a hazai zene és zenészek ünnepévé vált a Hangfoglalás. Biztosan állíthatom, hogy lesz jövőre is.

"7. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál

Élet a mozgó képen

A mozi, azaz a "mozgó kép" lényege a mozgás. A film a születése pillanatától eltelt több mint egy évszázad alatt nézők millióit vitte virtuális utazásra a világ minden szegletébe. A dokumentarista mozi azonban több mint utazós voyeur-ködés, hiszen fordítva is működik: közel hozza a távoli, egzotikus, ismeretlen tájakat és megmutatja a bennünket körülvevő világ összetettségét.

Idei programunk középpontjában a mozgás áll, annak mindenféle értelmében. A Verzió Nemzetközi Panoráma programjának filmjei a kínai, kirgiz, bolgár, kongói, etiópiai és csecsen elvándorlási trendeket mutatják be egy-egy család történetén keresztül (Az utolsó vonat, Távházasság, Férfiak nők nélkül, Az érkezők, Sehol Európában. Menekülés Csecsenföldről), illetve a múlt és jelen értelmezésünket megkérdőjelező időutazásra visznek a holokausztba és a II. világháborúba, Jugoszlávia véres történelmébe, a jaffa narancs exportjának szemszögéből vizsgált izraeli-palesztin viszonyokba (Befejezetlen film, Előre a múltba, Jaffa - a narancs körbejár). Egy szentpétervári költözés személyes történetéből azt tudjuk meg, milyen örökséget hagyott a szocialista társbérlet-rendszer az újonnan kialakult kapitalizmusra (Társbérleti peresztrojka). Idén a holland Movies that Matter a vendég-fesztivál. A velük együttműködésben vetített filmek az emberi jogokkal, jogsértésekkel, többek között nepáli, közel-keleti esetekkel foglalkoznak (Katonák száriban, Tibet dalban). Ám az emberi jogok megsértéséért nekünk sem kell a szomszédba mennünk, elég, ha megnézzük a Társaság a Szabadságjogokért jogvédelmi akciónak is beillő filmjét a romák magyarországi helyzetéről (Jogtalanúl).

A világ egyhatoda című, Dziga Vertov úttörő munkájáról elkeresztelt retrospektív programban az Orosz Állami Film- és Fotóarchívum által rendelkezésünkre bocsátott korai szovjet expedíciós filmeket vetítünk. A válogatás a néprajztudomány és a propaganda között lebegő expedíciós mozi rövid életű műfaját hívatott bemutatni. A filmek a Szovjetunió közeli és távoli tájaira viszik el a nézőt, mint például a Pamír, Kaukázus, Közép-Ázsia, Szibéria, Távol-Kelet, a birobidzsani és krími zsidó települések (A világ tetején, Dagesztán, Tunguzföld, Buhara, Zsidók a földeken, Birobidzsan). A retrospektív program másik csoportját a különféle pártok propaganda filmjei alkotják az 1945-49-es időszakból, amelyek a politikai hatalom megszerzésére irányuló manipulációs eszközként szolgáltak. És végül, de nem utolsó sorban, megnyitjuk a több-funkciós Vizuális Laboratóriumot, ahol kockáról kockára elemezzük és vitatjuk meg a filmeket, hogy fejlesszük a résztvevők kritikai gondolkodását és vizuális készségeit.

A Verzió idei programja izgalmas úti célokat és közbülső állomásokat kínál kortárs és régi dokumentumfilmekből. Állítsa össze saját útitervét, és vágjon neki!

Oksana Sarkisova
A Verzió programigazgatója"

http://www.verzio.org/index_hu.html

Hatalmas szemétdombon, bűzben és mocsokban éltek – visszasírják

Mai Iskander A szeméthegyen túl (Garbage Dreams) című filmjével vette kezdetét november 2-án a 7. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm-fesztivál. A doku-Oscarra is jelölt alkotás Kairó nyomornegyedeibe kalauzol, ahol közel 60 ezer ember él szemétgyűjtésből és feldolgozásból. Nyugodt világuk egy csapásra megváltozik, amikor felismerve a remek üzleti lehetőséget, külföldi cégek vetik rá magukat a város által kiokádott szemétre.

Ki vágyna arra, hogy kora reggeltől késő estig szemétben turkáljon, konzervdobozokat préseljen laposra és vagdosson apróra vagy üdítős flakonokról operálja le a kupakot? Mindezt pedig lakása - valójában egy nyomorúságos zug - közvetlen közelében, a kapulajban vagy éppen az udvaron? A 18 milliós lakosú Kairó külvárosában úgynevezett „szemétfalvakban” (garbage villages) élnek a Zaballeenek, a városi hulladékgyűjtésre és újrafelhasználásra szakosodott szegény koptok. A közelmúltig 60 ezer ember jövedelmét biztosította a szemétbiznisz, amelynek komoly, százéves hagyományai vannak: a „szakma” általában apáról fiúra száll, és nemcsak a megélhetést garantálja, hanem életforma is, amelyből nehéz kiszakadni. „Ha nincs szemét, nincs élet” - vallják a szemetesfiúk (garbage boys). Hogy mennyire nehéz lemondani a mesterségről - mert a hulladékválogatásnak megvannak a fortélyai és szabályai, amelyeket be kell tartani -, akkor derül ki, amikor Kairóban megjelennek a nagy külföldi szemétszállító cégek, amelyek kukásautóikkal hajnaltól járják a várost, elszipkázva a szemetet - és a munkát - a Zaballeenek elől.

Nabil belenyugodott helyzetébe Fotó: www.verzio.org

A fekete-fehér film három fiú történetén keresztül mutatja be a legnagyobb kairói szemétfalu, Mokattam életét, a szemétdombok urainak (vagy ahogy ők mondják, a „nothing class” tagjainak) mindennapjait. Mindhárom kamasz beleszületett a „szakmába”, nem volt választási lehetőségük. Nabil 7 éves kora óta hajnalban kel és szelektálja a hulladékot. Apja más jövőt képzelt neki, de nem tudott kitörni az ördögi körből, keményen dolgozik, miközben arról ábrándozik, hogy hamarosan megnősül. Ehhez viszont lakást kellene vennie. Kérdés, hogy miből. „Néha zavar, de ez az életem” - mondja munkájáról.

Osama lázad Fotó: www.verzio.org

Osama már több helyen dolgozott, de sehol sem maradt meg sokáig: volt cipőbolti eladó, mosogató, szemétgyűjtő. Ministráns akar lenni, a templom közelében lebzsel, szép ruhában és ájtatos arccal. Ő a link fiú, aki hiányzik az iskolából, lóg a melóból, miközben azt ígéri, hogy jövő héten már pénzt fog keresni, ám közben a szeme sem áll jól.

Adham apja börtönbe került, mert hatósági engedély nélkül kezdett építkezni a házuk tetején, fiának akart lakást felhúzni, hogy az meg tudjon nősülni. Adham azonban nem akar feleséget, ha van ideje, konditeremben edz, PlayStationnel játszik, miközben ő a férfi a háznál. Kamaszfiú és családfenntartó, aki nem tud mit kezdeni az elvárásokkal és a rá nehezedő teherrel, kitör belőle a gyerek, az álmodozó, jobb világról és munkáról fantáziáló idealista.

Ez a világ fertő, mocsok, amelyet a reménytelenség ural - ezt sugallják a képsorok. Szinte érezzük a zsúfolt utcákban terjengő szagokat és amikor belesünk a három fiú otthonába, elborzadunk. A vakolatlan falak, apró szobák, kopott bútorok hűen tükrözik az itt lakó - hat-nyolcfős - családok múltját, jelenét és vélhetően jövőjét is. Valójában viszont a szemetelésnek megvan a maga varázsa: közösséget teremt, barátságokat szül és nálunk elképzelhetetlen komfortérzetet biztosít annak, aki részese. „Olyan ez, mint egy nagy család, mindenki ismeri a másik nyomorát” - meséli a történet kezdetekor Laila, a fiatalasszony, aki kisbabájával a szemétkupacokból kiemelkedő emeletes házban él. Ő a közösség mozgatórugója: szociális munkás, nővér, aki beadja a tetanuszoltást az itt élőknek, hogy munka során szerzett sebeik nehogy elfertőződjenek, látogatja a családokat, felkarolja a fiatalokat - Osamát, Adhamet és Nabilt is -, irányítja az oktatást, amelynek célja, hogy a fiatal Zabaleeneket képezzék. Ám hiába a pozitív hozzáállás, a fejlődés, hogy valójában milyen nyomorúságos az élet a szemétfalvakban, mindhárom fiú történetén keresztül kirajzolódik.

Adham csak álmodik a szebb jövőről Fotó: www.verzio.org

Hajnalban kelnek, rozoga teherautókra feldobálják, felgereblyézik a szemetet a lakóházak elől, elszállítják, szelektálják, bokáig gázolva és könyékig turkálva a különböző állagú és szagú hulladékban. Külön zsákba kerülnek a műanyag flaskák, joghurtos poharak, üdítős és konzervdobozok, papírhulladék: igazi szelektív gyűjtés folyik, ráadásul a felhalmozott szemét 80 százalékát újrahasznosítják. Eladják az egyiptomi cégeknek, de Belgiumba, Franciaországban, Kínába is szállítanak belőle. Amikor megjelenik a külföldi konkurencia - jó üzletet szimatolnak a nagy cégek -, beüt a krach. Hiába lobbiznak létjogosultságukért a Zaballeenek, mondván munkájukat megbecsülik, szükség van rájuk, érveik nem bizonyulnak elegendőnek, lassan de biztosan kiszorulnak a piacról. A hatóságokat nem érdekli létük, a modernizáció kíméletlenül letarolja a hagyományokat.

Egyetlen megoldás, ha felveszik a harcot, tanulmányozzák az ellenség „stratégiáját”: megnézik, hogyan működnek a szeméttelepek és a nagy szemétszállító cégek. Ám a gépesített üzlettel a kétkezi munkások nem tudják felvenni a harcot. Amikor a fiúk felismerik, hogy ebben az ágazatban nincs jövőjük Egyiptomban. váratlan lehetősg pottyan az ölükbe: Adham és Nabil Walesbe utazhat, hogy megnézze, hogyan zajlik intézményesített keretek között a modern, üzemi hulladékfeldolgozás. „Technológia van, precizitás nincs” - sommáza Adham, aki, miután belekóstolt a szabadságba, nem tud visszailleszkedni, az elveszett világot siratja Kairóban: angol zenét hallgat és visszavágyik. Nem tud profitálni a látottakból, álma csak álom marad. Osama arra vágyik, hogy találjon valakit, akit szeret és aki viszontszereti, Nabil pedig meg akar nősülni.

Ezután két és fél évet ugrunk az időben, hogy megnézzük, megvalósult-e a fiúk álma. Előtte azért érdemes tippelni, vajon melyikük járt a legjobban és ki nem tudott megbarátkozni a változással. Nos, eláruljuk: Osama egy külföldi szemetes cégnél helyezkedett el, büszkén feszít egyenruhájában, állítása szerint imádják a nők, és felnőtt férfi lett. Nabil tanít az iskolában és építi lakását, hamarosan megnősül. Adham pedig bennragadt a szemétbizniszben. Nem tud előrelépni, de elszakadni sem a múlttól, ő járt a legrosszabbul a három fiú közül. Nyitott kérdések azért még maradnak, ám ezekre csak pár év múlva kaphatunk választ.

Garbage Dreams (A szeméthegyen túl)
Rendezte: Mai Iskander
(Amerikai-egyiptomi film, 79 perc, 2009)

HVG

Afrikai szerelmi történet: két év után is tilos a csók

A november 2-7-ig tartó 7. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm-fesztiválon Maria Weber Nairobi Love Story című filmjét is levetítik. A kenyai Rómeó és Júlia története kicsit eltér a Shakespeare-hősök drámájától: a végkifejlet nem halálos, de lagalább annyira drámai. Mit jelent a házasság és mikor jön el az ideje? Aktuális kérdések és reális válaszok cukormáz nélkül, Afrikából.

Maria Weber filmje, a Nairobi Rómeó és Júlia (Nairobi Love Story) két különböző etnikai csoportba tartozó kenyai fiatal szerelmének történetét meséli el, bemutatva családi hátterüket, munkájukat és egymáshoz fűződő kapcsolatukat. Margareth kikuyu (ez a legnépesebb etnikai csoport Kenyában), házinéniként dolgozik egy panzióban. Vagyis szolgáló. A vendégeivel él és csak vasárnaponként látogat haza. Eric ezzel szemben luo. (A harmadik legnagyobb etnikai csoport az országban. A luók földjüket művelik, lelkipásztorként dolgoznak vagy szakképzettséget szereztek és megbecsült tagjai a társadalomnak.). A fiú Nairobi egyik szegénynegyedében kereskedő: ruhákat árul egy bódéban.

Az alapvető konfliktus - az etnikai hovatartozás – mellett számos tényező veszélyezteti a fiatalok közös jövőjét. Leggyötrőbb a bizonytalanság: nem tudják, belevághatnak-e a házasságba. Annyit tudnak, hogy szeretik egymást. De ez a szerelem más, mint a gondosan megálmodott amerikai love storyk a vásznon, ahol a vágyakozás az elérhetetlen után, a könnyes egymásra találás vagy a kedves elvesztése (szívfacsaró melódiákkal és megható képsorokkal) határozza meg a szereplők létét. Cukormáz és optimista jövőkép nélkül ijesztő ez a kenyai kapcsolat, ugyanakkor rávilágít arra, hogy mi lehet fontosabb a lángoló, gyorsan ellobbanó érzelmeknél. A szerelmet a realitás táptalajára helyezi: a fiatalok őszintén beszélnek egymáshoz fűződő viszonyukról, kétségeikről. Olyan az egész, mint egy nyilvános párterápia: a néző előtt ásnak lelkük legmélyére és keresik az okokat, valójában miért kötődnek a másikhoz. Furcsa kettősség, hogy miközben lelkileg gond nélkül nélkül lemeztelenítik magukat, egyszer sem érnek egymáshoz, vonzalmukról legfeljebb tekintetük árulkodik. (Beszédes, hogy bár két éve járnak, de Eric édesanyja előtt még csókot sem válthatnak, hiszen „nem illik”.) Margy elmondja - a nézőnek, egyenesen a kamerába tekintve -, hogy eleinte kétségei voltak, tudta, hogy Eric túl fiatal hozzá, nem akart beleszeretni. De, mint mondja, „az a baj, hogy nem választhatjuk meg, kibe szeretünk bele. Ha így lenne, bárkibe beleszerethetnénk”. Eric jól bánik a gyerekekkel, dolgos, és - nem elhanyagolható szempont - jóképű. „Ő minden” - mondja. („He’s everything”). A miérteknek ettől kezdve nincs jelentőségük.

Eric és Margareth. A cél közös, az út rögös. Fotó: www.verzio.org

Ericnek a biztonság a legfontosabb ebben a kapcsolatban: jól érzi magát Margareth-tel, sokat nevetnek. Érzéseit, mint mondja - a nézőnek címezve -, nem tudja pontosan megfogalmazni, de talán nem is kell. Szégyenlős kis nevetése és pirulása azonban elárulja, hogy fontos neki a lány. Egyiküknek sincs ködös ábrándja a szerelemről, nem egy megfoghatatlan érzést, álomképet kergetnek, hanem a hús-vér embert becsülik meg annak minden gyengeségével, jó és rossz tulajdonságával. Elfogadják egymást - nem is tehetnek mást -, a közegben, ahol élnek, csak így lehet kialakítani egy valamirevaló kapcsolatot. Történetük egy szálon fut, mégsem unalmas, a közös jelenetek - dolgoznak, filmet néznek, beszélgetnek -, amelyek anyanyelvükön folynak és az angol nyelvű monológok -a kamerának és a nézőnek tolmácsolják gondolataikat - dinamikusan váltakoznak.

A film kulcskérdése a házasság. Hogy milyen szerepet tölt be a házasságban a nő és a férfi? Egyenrangú felek-e? Általános vélekedés, hogy a nő most, főz, neveli a gyerekeket és még dolgozik is. Vagyis szolga. Ezt a képet „árnyalja” Eric szerint, hogy amikor bekötik egy lány fejét, az a házasságban férjként kezd el viselkedni, vagyis magához akarja ragadni a gyeplőt, ami a tradicionális nemi szerepeket tekintve egy valamirevaló férfinak elfogadhatatlan.

A helyi hitközségben - Gospel központban -, ahol a fiatalok vasárnaponként találkozhatnak, a lelkipásztor újra és újra felveti: „ha szeretnétek megházasodni, kiáltsátok: ámen”. Ki is rángat a közönség - közösség - elé néhány férfit és nőt, hogy kifaggassa őket, házasságban élnek-e, ha nem, miért nem. „Együtt élni valakivel húsz évig házasság nélkül, az nem jó” – mondja. Kicsit erőszakos propaganda, de Kenyában úgy látszik, erre van szükség, hogy a párok elkötelezzék magukat. A klasszikus, tapintatosnak nem nevezhető kérdés hallatán viszont, amitől minden egyedülálló nőnemű retteg - miszerint miért nincs barátja egy ilyen kedves, gyönyörű lánynak - már kinyílik a bicska az edzett európai szinglik - és egykori szinglik - zsebében. Mégis mi köze a lelkipásztor úrnak a bugyiügyekhez? A kenyai nők viszont csak pirulnak és szégyenkeznek, ha nincs párjuk. Magukban keresik a hibát. Ebben nem különböznek amerikai vagy európai  társaiktól, ám ők nem próbálják palástolni érzéseiket, mondván, életük így is csodás, remek dolog egyedül dönteni a fontos kérdésekben, a magány pedig szükséges velejárója a szabadságuknak. Tudják, hogy a házassághoz alkut kell kötni. Margareth is hajlandó erre, ezért elmegy Eric családjához vizitelni. Holott tudja, hogy anyósjelöltje megveti, mert ő „csak egy lány a gettóból”. A látogatás kellően fagyosra is sikerül, jelezve, hogy a jövőben sok-sok vizitre és kellemetlenségre kell számítaniuk, ha valóban együtt szeretnének élni.

Fotó: www.verzio.org

Nem véletlen, hogy a nézőben újra és újra felmerül a kérdés: akarják-e ezt a házasságot egyáltalán? Margareth például egyszer felhozza – amikor hazautazik a családjához -, hogy férj nélkül is vállalna gyereket, Eric pedig nem sieti el a lánykérést. Odáig jutnak, hogy családi körben egy párnak tekintik őket, ám nem mutatkozhatnak együtt a nyilvánosság előtt, mert nem házasok. (A probléma munkájukat is befolyásolja: közös cd-t készítenek - Eric írja a dalokat, Margy énekel -, de a lemezborítón nem lehet kép kettejükről, hiszen törvényesen nem tartoznak egymáshoz.) Bezzeg Amerikában, mondhatnánk.

Hogy az amerikai valóság és mentalitás ebben a törzsi hagyományok uralta világban is nyomot hagy, arra jó példa Obama alakja: egy árus Obama-képeket kínál az utcán, azzal reklámozva portékáját, hogy „Obama a mi népünk fia”. Az egyik jelenetben Margy is Barack Obamát nézi: a CNN-en éppen az amerikai elnök győzelme utáni pillanatokat mutatják. Kérdés, nekik mit jelent mindez. „Kenyeret nem” - összegzi Margareth. Amerika messze van, nekik más problémákkal kell szembenézniük. Többek között azzal, tervezhetnek-e közös jövőt. Mert a szerelem önmagában még nem garancia, más naponta pár órát együtt tölteni valakivel és más megosztani vele mindent. Az asztalt és az ágyat. „Amikor a szív, a test és az elme is azt mondja, hogy az ember készen áll a házasságra, még akkor is kiderülhet, hogy ez nem így van” – mondja Margareth. Hogyha megvan a bizonyosság, le kell küzdeni az akadályokat. És ha közben nem fogy el a lelkesedés, talán meglesz a happy end is. Pár év múlva.

Nairobi Love Story
Rendező és operatőr: Maria Weber
(46 perc, 2009.)
Szereplők: Margareth Karie Kinutha, Eric Ambayo Oyingo

 """"""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""""

Lady Gaga-kurzus az egyetemen

Lady Gaga világhírű énekesnő sikerének elemzése lesz egy szeminárium tárgya a Dél-Karolinai Egyetemen, ahol a következő szemeszterben indítanak órát a New York-i híresség gyorsan támadt sikere társadalmi hatásainak feltérképezésére.

A Lady Gaga és a hírnév szociológiája című kurzust Nathieu Deflem, az egyetem szociológiai tanszékének professzora jegyzi, és azzal foglalkozik, hogy mi tehet híressé valakit napjaink társadalmában. Az ihletet - mint azt az óra címe is mutatja - a 24 éves énekesnő példája szolgáltatta. Az előadások során különösen azokra a társadalmi szempontból fontos elemekre összpontosítanak, amelyek lehetővé tették Lady Gaga számára, hogy a popzene virágzó ikonjává váljon - magyarázta Deflem.

Az oktató számos területen - így a populáris kultúra és az internet, a nemzetközi politika vagy éppen a terrorizmus elleni harc témájában - jártas, legújabb kurzusán azonban Lady Gaga hírnevének különböző dimenzióit akarja feltérképezni az énekesnő zenéjén, videoklipjein, öltözködésén és művészi erőfeszítésein keresztül. "Különös figyelem hárul a vele kapcsolatos vállalati stratégiákra, a nyilvánosságra, média hagyományos és a modern eszközeire, rajongóira, a meleg kultúrára gyakorolt hatására, a vallási, politikai, nemi és szexuális szerepeire" - ismertette januárban kezdődő kurzusát Deflem.

 HVG

Híreink

Megyei hírek, röviden