Gyorsmenü

FRISS HÍREK, INTERJÚK
(régebbi bejegyzések a Sajtó menüpont alatt)

> Főnix mozi
> Második alkalommal volt Családnap Füzesgyarmaton
> Szombaton ismét Vadászmajális volt a Tanács Erdőben
> Füzes Fesztivál 2012 - Árusok jelentkezési lapja
> Foltvarró csoport Füzesgyarmaton
> A zenéléstől a bőrművességig – Interjú Lukács Zsolttal
> Az édesanyákat ünnepelték az Életet az éveknek nyugdíjas klubnál
> 2012. 04. 26-ai Testületi ülés
> Majális Füzesgyarmaton (galériával)
> Blanckenstein család
> Bonyhay Benjámin (1805 - 1885)
> Letették az alapkövét a Lovas Turisztikai Centrumnak (képekkel)
> Föld Napja a füzesgyarmati Óvodában (galériával)
> Május 11-ig még látható az Elképesztő Fotó és Rajz kiállítás
> Elkészültek a pihenőhelyek Füzesgyarmat és Szeghalom között
> Helyi Újság - Az Amondó
> Borbíró Lajos (1932 - )
> Füzesgyarmatra érkezett a Napsugár Bábszínház
> Szárnyat bontogat az aJna - Interjú
> A füzesgyarmati Református Egyház
> Megelevenítették Wass Albertet Füzesgyarmaton
> Felhívás-Vízellátó Rendszer fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása
> Elképesztő Fotó és Rajz Kiállítás április 20-tól
> Újra felcsendült a Tavaszi Hangverseny Füzesgyarmaton (videóval, galériával)
> Húsvéti záró rendezvény az Óvodában
> Mozgalmas Március a Hegyesi Kick-box SE Életében
> Márciusban aláírták a szerződést a kerékpárutak kiépítésére Füzesgyarmaton
> Zumba Füzesgyarmaton

Üdvözöljük településinformációs
weboldalhálózatunkban.
Jelenleg elérhető településeink:

• Békéscsaba
• Bucsa
• Debrecen
• Füzesgyarmat
• Gyomaendrőd
• Körösladány
• Mezőberény
• Monor
• Szeghalom
• Vésztő

Feltöltés alatt lévő települések:

• Berettyóújfalu
• Biharnagybajom
• Dévaványa
• Ecsegfalva
• Hódmezővásárhely
• Karcag
• Komádi
• Orosháza
• Püspökladány
• Tiszafüred
• Vésztő

Füzesgyarmat a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A hozzá legközelebb fekvő város Szeghalom, ami tőle déli irányban helyezkedik el. Így a megye legészakabbi városa Füzesgyarmat.

Füzesgyarmat - Békéscsaba 60Km
Füzesgyarmat - Debrecen 70Km

Buszmenetrend Füzesgyarmat
Vasuti menetrende Füzesgyarmat

Békés megye - Füzesgyarmat füzesgyarmati vállalkozások vállalkozók cégek civil szervezetek programok rendezvények hírek  akciók weboldal weboldal készítés domain regisztráció web tárhely mozi  térkép belföldi utazás Füzesgyarmat szállások portál FÜZESGYARMATI STRAND Kastélypark fürdő Kemping Gara hotel szálló termál thermál Füzesgyarmat infó - Füzesgyarmati Civil Szervezetek. Alapítvány, egyesület, klub, hír, infó, Szállás Füzesgyarmaton

Füzesgyarmati Vadásztársaság

A Füzesgyarmati Vadásztársaság Békés megye északi részén, a Sárréten azon belül is a Nagy- Sárrét közepén fekszik. A társaság 14380 hektár bérelt területen gazdálkodik. Már az 1650-es években is bőséges vadállománnyal büszkélkedhettünk. Egyik legkorábbi támpontunk Ralamb Kolos svéd királyi követ úti jegyzete adta: Jeles számban él daru, vadlúd, túzok, vadkacsa és más kisebb szárnyas, hogy szinte elfedik a földet... Gacsári István krónikája 1838-ból a madarak régi neveit is megörökíti: Füzesgyarmat határában a vízimadarak mindenféle nemei, oláhpap, vadruca, szárcsa, sirály vagy csüllő és a snepeknek, szalonkának egyéb fajai, búvár vízityúk, vízliba, vöcsök és több effélék...
A Sárréten farkasok is nagyszámban éltek. 1736-ban a megyei elöljáróság Füzesgyarmat lakosságát 4 darab farkas fej beszolgáltatására kötelezte. Legelső vadásztörvényünk II. Ulászlóm 1504. évi V. Dekrétuma kimondja: a parasztoknak vadászni, madarászni tilos! A fegyverviselés és a vadászat joga csak előkelő főúri, nemesi réteget illeti meg. A XVIII század közepétől községünk területének tetemes hányada a Wenckheim család, majd Báró Wenckheim Karolina és Gróf Blankenstein Henrikkel kötött házassága, illetve Gróf Vécsei Ede, Blankenstein Vilmával való házassága révén a magyar vadászati életben tekintélyes rangú főurak kezébe került. Füzesgyarmati birtokrészeik egészen az 1930-as évek végéig nagyszabású körvadászatok, főúri társasvadászatok színhelyéül szolgáltak.
1883-ban újra szabályozták a vadászati törvényt, a jogegyenlőség elve alapján a vadászati jogot a földtulajdon függvényévé tették. Ez a törvény elméletileg mindenki számára lehetőséget teremtett a vadászat gyakorlására, mégis csupán a 200 hold feletti birtokterületen érvényesült, vagyis a törpebirtokosok és más rétegek továbbra is kiszorultak a vadászati jogból. Számukra a vadászegyesületek, társaságok létrejötte biztosította a vadászatot. Visszaemlékezések szerint Füzesgyarmaton már 1890-ben szerveztek vadásztársaságot 25 fővel. A megyei ispáni iratok között 1881-ben a vadászjegy kiadások jegyzőkönyvében 364-es sorszámmal Orosz István füzesgyarmati lakos neve szerepel.
A II. Világháború után új feltételek között szerveződött a vadászélet. A vadászati jog és a vad az állam kezébe került.  Központilag kiadott vadásztársasági alapszabályminta alapján Füzegyarmaton 1945. December 16-án tartotta alakuló közgyűlését a vadásztársaság.  A vadásztársaság iránt nagy volt az érdeklődés, hisz most mindenki előtt megnyílt a lehetőség, hogy vadásztársaságot alapítson és vadászhasson. Több mint 60 fő jelentkezett. Az első vadászat azonban nem hasonlított a mai szervezett társasvadászathoz. Öt- hat megviselt puska akadt az egész társaságban a többiek botokkal végezték a hajtást, a sebzett vadak elejtését. 1946 őszére már mintegy 30 ember volt, aki sok áldozat árán, de puskához jutott. Nyúl bőségesen volt a területen, valamennyi fácán és kevés fogoly is akadt a területen, illetve 20-30 őzet is megfigyeltek. Az első időszakban a táplálkozás lényeges alapja volt az elejtett vad, de hamarosan elkezdődött a szállítás szervezett formában Budapestre. Az évek folyamán komoly gondolkozású, vadászatot, vadat és természetet szerető emberek egész sora nevelkedett ki, és személyes példáikkal ösztönözték társaikat a vadászközösség, a természet és a vad megbecsülésére. A mértéktartó vadászat és a kialakult vadvédelem következtében mindig biztonságos törzsállomány maradta területen. 1958-tól kezdve kedvezőbbé fordult gazdasági lehetőségekből adódóan anyagilag erősödött a társaság. Így került sor arra, hogy 1963-ban a vadásztársaság egy öreg épületet vásárolt székháznak. 1972-ben nevelte a társaság az első előnevelt fácáncsirkét a termelőszövetkezet dágói csirketelepén. A társaság tagjai a cséfáni erdőben, társadalmi munkában egy fácánneveldét építettek, amely a vadásztársaság fácánprogramjának a kezdete. A 70-es évek elejétől a fiatalok népes csoportja érdeklődik a vadászat iránt, az ő tagfelvételük új lendületet adott a vadásztársaság életének.
1977-ben a romos székház helyett újat épített a társaság, amely ma is kulturált környezetet biztosít a rendezvényeinknek, valamint a település lakosságának lakodalmi és egyéb családi rendezvényeihez. 1980-ban a vadásztársaság megvásárolta a Szentesi- tanyát, ahol 230m2 –es modern fácáncsibe nevelőt épített, és kialakított egy szolgálati lakást, melyben a társaság első fővadásza Karakas István lakott. 1981. Április. 29.-én a közgyűlés határozatot hozott a vadásztársaság területén dámszarvas telepítésére.  1982. Február. 24.-én Tamásiból megérkezett 10 dámbika, 12 dámtehén és dámünő.  1988 után a társadalomban felmerülő feszültségek a vadásztársaság életébe is belopták magukat. A rendszerváltás után pedig a vadásztársaság helyzete bizonytalanná vált. A társaság 1994-ben új vezetőséget választott. Céljuk, hogy a társaság anyagi helyzetét stabilizálják. Így, már méltóan ünnepelte 50. évfordulóját a vadásztársaság. Ennek emlékeként az Országos Vadászati Védegylet Nimród éremmel tüntette ki a Füzesgyarmati Vadásztársaságot, valamint több tag is kitüntetésben részesült Nimród-emlékérem vagy Hubertus emlékérem különböző fokozataival. 1996. LV. Törvény a vadászati jogot földtulajdonhoz kötötte, a vad pedig továbbra is állami tulajdon maradt. A Békés Megyei Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal a megyében a vadászterületek tervezetét elkészítette, melyben a Füzesgyarmati Vadásztársaság 13800 hektár területét 5000 hektárra csökkentette. A társaság vezetősége élve a törvényben foglaltak lehetőségével, több száz földtulajdonost kerestek fel, hogy mondjanak le írásban a vadászati jogaikról a vadásztársaság képviselőjének a javára. Így hamarosan 17000hektáros vadászterülettel tudott igényt bejelenteni a vadásztársaság az FVM hivatalnak. Végül 1998. szeptember. 30.-tól 2007. február. 28.-ig a Békés Megyei FVM hivatal kijelölte a végleges vadászterület határát, mely 14380 hektár. 2003 októberétől a társaság új vezetést választott. Az új vezetés munkájának már vannak eredményei, hiszen a társaság gazdaságilag működőképes lett. A vadásztársaság feladata a tagok vadászatainak biztosítása mellett, megőrizni azokat az értékeket, amelyeket elődeink felhalmoztak többek között a vadgazdálkodás, vadászetika illetve a természetvédelem területén. Ezzel talán hozzájárulunk ahhoz, hogy az utánunk következő generációk is tudjanak örülni ennek a csodálatos élővilágnak és életformának.

Egyesület elnöke: Hodosi András fővadász  
Cím: 5525 Füzesgyarmat, Széchenyi utca 6.
Telefonszám:  06-30-866-4580
E-mail:  hodosiandras@freemail.hu
Weboldal:  http://fuzeshunting.hu/

Híreink

Megyei hírek, röviden